Épített táj, 21. századi városképek
Előadásom három munkám kapcsán a nagyvárosok képzőművészeti, elsősorban fotográfiai megörökítésének vizsgálata, a városrészekre vagy korszakokra jellemző vizuális jegyekkel, megközelítéssel. Ezen munkák vizsgálata egyben reflexió a tájképábrázolás hagyományainak továbbélésére a digitális ábrázolás korában. A Nem-hely installációkban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások hatására módosult városképet mutattam be, annak speciális, új területét, a városszéli, átmeneti területeket. Marc Augé nem-hely-nek elnevezett területei a posztmodern város tipikus kereskedelmi vagy ipari zónái nem igazán a természet részei és nem is igazi városnegyedek; valahol a kettő között helyezkednek el konkrét és átvitt értelemben egyaránt, mint egyfajta átjáró. A Lakótelep munkában Budapest és főként Berlin speciális részein, lakótelepeken az emberi intimitás és köztér, intim lakóhely – közösségi tér viszonyát vizsgáltam. A Véletlen egybeesések - gerjesztett bizonytalanság mű alapja egy fotósorozat, amelyek már fekete-fehér fotográfia mivoltukban is inkább nyugtalanítónak hatottak és nem egy harmonikus városi tér érzetét adták vissza. Az ebből készült risográf nyomatokon aztán a redukált színvilág, a technikából adódó szellemképes effekt a tárgyilagos építészeti fotókat elmozdította nemcsak a jelenből a múltba, de egy lehetséges jövőbe is.